KG-1 sejtvonal
A KG-1 sejtvonal általános jellemzői és eredete
A sejtvonal eredete és általános jellemzői segítenek a kutatónak eldönteni, hogy felhasználja-e azt munkájában. Mielőtt elkezdené a munkát, érdemes megismerkednie ezekkel az információkkal. Ez a cikk a KG-1 makrofágok eredetéről és jellemzőiről szól. Itt megtudhatja: Mik a KG-1 sejtek? Mi a KG-1a sejtvonal? Mi a KG-1 sejtvonal eredete? Mi a KG-1 morfológiája?
- A KG-1 egy limfoblaszt-szerű sejtvonal, amelyet egy akut mieloid leukémiában szenvedő kaukázusi férfi (59 éves) csontvelő-aspirátumából nyertek. A vonalat Koeffler és Golde hozta létre 1978-ban. Ezek a sejtek főként promielocita vagy mieloblaszt érési stádiumban vannak [1].
- A KG-1 sejtek limfoblaszt-szerű morfológiával rendelkeznek.
- A KG-1 sejtvonal kariotípusa pszeudodiploid kromoszómaszámot mutat.
KG-1 és KG-1a
A KG-1a az anyavonal KG-1 sejtek egyik alvonalát képezi. A KG-1 sejtvonal 35-ödik passzázsát követően alakították ki. A KG-1 sejtvonalhoz képest kevésbé differenciált. Ezenkívül ez az alvonal citokémiailag, morfológiailag és funkcionálisan is kevésbé érett, mint az anyasejtvonal (KG-1).
A KG-1 sejtvonal tenyésztésével kapcsolatos információk
A cikk ezen része minden olyan fontos információt tartalmaz a KG-1 sejtek tenyésztéséről, amely megkönnyítheti a munkáját. Itt megtudhatja: Mennyi a KG-1 sejtvonal duplázódási ideje? Melyek a KG-1 makrofágok tenyésztési feltételei? Hogyan tenyésztik a KG-1 sejteket?
A KG-1 sejtek tenyésztésének legfontosabb pontjai
Duplázódási idő:
A KG-1 sejtvonal duplázódási ideje körülbelül 45 óra. Ez azonban a tenyésztési körülményektől függően változhat.
Adherens vagy szuszpenziós tenyésztés:
A KG-1 sejtek szuszpenzióban növekednek.
Sejtsűrűség:
A KG-1 sejtvonal optimális sejtsűrűsége 1–3 × 105 sejt/ml. Az áttenyésztéshez a sejtszuszpenziót átviszik egy steril csőbe, majd centrifugálják. A learatott sejtekhez friss táptalajt adnak, és óvatosan újra szuszpendálják őket. Ezt követően a sejteket új lombikokba adagolják, és optimális sejtsűrűség mellett tenyésztik. A sejteket akkor lehet osztani, amikor elérik a 1–2 × 10⁶ sejt/ml maximális sejtsűrűséget.
Növekedési tápközeg:
10% FBS-t tartalmazó IMDM (Iscove’s Modified Dulbecco’s Medium), 4,5 g/l glükózt, 4 mM L-glutamint, 1,0 mM nátrium-piruvátot és 3,0 g/l NaHCO₃-t tartalmazó IMDM-et használnak a KG-1 sejtek tenyésztéséhez. A tápközeget három nap után ki kell cserélni.
Növekedési körülmények:
A KG1 AML sejtvonalat 37 °C hőmérsékletű, párásított inkubátorban, 5% CO₂-ellátás mellett tenyésztik.
Tárolás:
A fagyasztott sejteket a sejtek életképességének megőrzése érdekében folyékony nitrogén gőzfázisában vagy -150 °C alatti hőmérsékleten, elektromos ultralow-temperatúra-fagyasztóban tárolják.
Fagyasztási eljárás és táptalaj:
A KG-1 sejtek fagyasztásához a CM-1 vagy a CM-ACF táptalaj alkalmas. A sejteket lassú fagyasztási eljárással fagyasztják le, hogy megóvják őket a hőmérsékleti sokktól. Ez a módszer percenként 1 °C-os fokozatos hőmérsékletcsökkenést tesz lehetővé.
Felolvasztási folyamat:
A sejteket 37 °C-ra előmelegített vízfürdőben olvasztják fel, amíg csak egy kis jégdarabka marad. A felolvasztott sejtekhez friss táptalajt adnak, majd centrifugálják őket a fagyasztó táptalaj összetevőinek eltávolítása érdekében. A sejtpelletet óvatosan újra szuszpendálják, majd növekedési táptalajt tartalmazó új lombikokba öntik.
Biológiai biztonsági szint:
A KG-1 sejtkultúrák fenntartásához elengedhetetlen az 1. biológiai biztonsági szintű laboratórium.
Közzététel: 2023 | Utolsó felülvizsgálat: 2026. május
- KG-1 sejtvonal: Előnyök és korlátok
- A KG-1 sejtek alkalmazása a kutatásban
- A KG-1 sejtekről szóló publikációk
- A KG-1 sejtvonal tenyésztésével kapcsolatos információk
- A KG-1 sejtvonal általános jellemzői és eredete
- 6. Források a KG-1 sejtvonalhoz: protokollok, videók és egyéb anyagok
- Gyakran feltett kérdések
KG-1 sejtvonal: Előnyök és korlátok
Más sejtvonalakhoz hasonlóan a KG-1 mieloid leukémia sejtvonal is számos előnnyel és korlátozással jár. Ebben a szakaszban megismerkedünk néhány figyelemre méltó tulajdonsággal, amelyek döntő fontosságúak lehetnek a kutatásában való felhasználásának eldöntésében.
Előnyök
A KG-1 sejtek fő előnyei a következők:
-
Könnyű tenyészthetőség
A KG-1 sejtek könnyen tenyészthetők kutatólaboratóriumokban, mivel tenyésztési igényeik egyszerűek. Könnyű gondozásuk és tenyésztési feltételeik miatt alapvető sejttenyésztési felszereléssel rendelkező kutatók széles köre számára elérhetők.
-
Akut mieloid leukémia (AML) modell
Az akut mieloid leukémiában (AML) szenvedő férfi betegtől származó KG-1 AML sejtvonal értékes eszközként szolgál az AML biológiájának vizsgálatához és a lehetséges terápiák kutatásához, betekintést nyújtva a betegség alapjául szolgáló mechanizmusokba és a kezelési stratégiákba.
Korlátozások
A KG1 sejtvonalhoz kapcsolódó korlátozások a következők:
-
In vitro modell
A KG-1 sejtek értékes in vitro modellek az AML-kutatás számára; fontos azonban megjegyezni, hogy ezek nem feltétlenül tükrözik teljes mértékben a betegség in vivo komplexitását, hanem egyszerűsített sejtmodellként szolgálnak, amelyek nem feltétlenül fedik le az AML biológiájának minden aspektusát.
A KG-1 sejtek alkalmazása a kutatásban
A KG-1 számos ígéretes alkalmazási lehetőséget kínál az orvostudományi kutatásban. A KG-1 makrofágok felhasználásával végzett fontosabb kutatások közé tartoznak a következők:
- Rákkutatás: A KG-1 sejteket egy akut mieloid leukémiás betegtől nyerték, ezért értékes kutatási eszköznek számítanak az AML biológiájának vizsgálatában. A kutatók ezeket a sejteket használják az AML kialakulását, növekedését és gyógyszerrezisztenciáját vezérlő sejtes és molekuláris mechanizmusok tanulmányozására. Ez magában foglalja az AML-hez kapcsolódó új biomarkerek, genetikai mutációk és jelátviteli útvonalak azonosítását és felfedezését is. Például egy 2019-ben végzett tanulmány azt vizsgálta, hogy a hosszú, nem kódoló linc00239 RNS elősegíti a doxorubicin-rezisztenciát és a rosszindulatú viselkedést az akut mieloid leukémia sejtjeiben, a KG-1-ben. További vizsgálatok kimutatták, hogy az lncRNA aktiválja a PI3K/Akt/mTOR jelátvitelt, hogy ezeket a hatásokat az AML-sejtekben kifejtse [2].
- Toxikológia: A KG1 sejtvonalat széles körben használják a toxikológiai kutatásokban. A kutatók a KG1 mieloid leukémia sejtekön tesztelik a potenciális terápiás szerek – beleértve a kemoterápiás gyógyszereket és a célzott terápiákat – toxicitását és hatékonyságát, hogy ígéretes gyógyszerjelölteket azonosítsanak a jövőbeli preklinikai és klinikai értékelésekhez. Egy 2018-ban végzett kutatás a doxorubicint tartalmazó nano-nioszómák toxicitását elemezte a KG1 AML sejtvonalon. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a nano-nioszóma alkalmas hordozóanyag a gyógyszerbejuttatáshoz, mivel fokozza a kezelés hatékonyságát [3]. Egy másik vizsgálatban a kutatók az Urtica dioica növény leveleiből készített csalántea terápiás hatásait tanulmányozták. A tanulmány kimutatta, hogy a növény leveleiből készült vizes kivonat daganatellenes hatást fejt ki az akut mieloid leukémia sejtjein, a KG-1-en és az U937-en [4].
A KG-1 sejtekről szóló publikációk
A cikk ezen szakasza néhány érdekes, a KG-1 sejtekről szóló kutatási publikációt sorol fel.
Ez a cikk a Journal of Cellular Physiology folyóiratban jelent meg (2019). A tanulmány azt állította, hogy a kvercetin vegyület érzékenyebbé teszi a KG1 AML sejtvonalat a TNF-hez kapcsolódó apoptózist kiváltó ligand (TRAIL) hatására, és fokozhatja a TRAIL által kiváltott citotoxicitás hatását a sejtekben.
A Tropical Journal of Pharmaceutical Research (2022) folyóiratban megjelent cikk szerint a krüppel-szerű transzkripciós faktor 8 (KLF8) expressziójának csökkentése gátolja az AML-sejtek proliferációját és glikolízisét, és az AKT/mTOR jelátviteli út szabályozása révén elősegíti az apoptózist.
A sorafenib és az arzén-trioxid hatása az U937 és KG-1 sejtvonalakra: apoptózis vagy autofágia?
A Cell Journal (Yakhteh) folyóiratban (2020) megjelent tanulmány az arzén-trioxid és a sorafenib lehetséges hatásait vizsgálta az U937 és KG-1 sejtekre.
A Medical Oncology folyóiratban (2020) megjelent tanulmány az OXPHOS-t és a glikolízist értékelte terápiás célpontként az AML KG-1 sejtvonalban.
A Drug Design, Development, and Therapy folyóirat 2020-as kiadványa azt állította, hogy a kurkumin és a talidomid vegyületek szinergikus módon apoptotikus hatást fejtenek ki a KG-1 sejtekben a STAT3 és a Bcl-xL expressziójának csökkentése révén.
6. Források a KG-1 sejtvonalhoz: protokollok, videók és egyéb anyagok
Az alábbiakban néhány, a KG-1 sejtekkel kapcsolatos online forrás található.
- Szuszpenziós sejtek átültetése: Ez a videó bemutatja a KG-1-hez hasonló szuszpenziós sejtkultúrák átültetésének protokollját.
Az alábbi link a KG-1 sejtvonal tenyésztési protokollját tartalmazza:
- KG-1 sejtvonal: Ez a weboldal rengeteg alapvető sejtkultúra-információt tartalmaz a KG-1 sejtvonalról. Ide tartoznak a sejtvonal táptalajaira vonatkozó információk, valamint a krioprezervált és proliferatív kultúrák szubkultiválására és kezelésére vonatkozó protokollok.
Hivatkozások
- Pelliccia, F., V. Ubertini és N. Bosco, A molekuláris citogenetikai elemzés fontossága a sejtvonalak kutatásban való felhasználása előtt: a KG-1a leukémia sejtvonal esete. Oncol Lett, 2012. 4(2): 237–240. o.
- Yang, Y. és munkatársai, A hosszú, nem kódoló linc00239 RNS részben a PI3K/Akt/mTOR útvonal aktiválása révén elősegíti a rosszindulatú viselkedést és a doxorubicin elleni kemoterápiás rezisztenciát az akut mieloid leukémia sejtjeiben. Oncology Reports, 2019. 41(4): 2311–2320. o.
- Bahrami-Banan, F. és munkatársai: Doxorubicint tartalmazó nano-nioszómák előállítása és vizsgálata, valamint azok toxicitásának értékelése az akut mieloid leukémia KG-1 sejtvonalán. Payavard Salamat, 2018. 12(4): 309–323. o.
- Hodroj, M.H. és munkatársai: A csalántea az apoptózis elősegítésével gátolja az akut mieloid leukémia sejtjeinek növekedését in vitro. Nutrients, 2020. 12(9): 2629. o.