KGN-sejtek — szteroidogén, emberi granulosa-szerű tumorsejtvonal a reproduktív és endokrin kutatásokhoz

Bevezetés

A KGN sejtvonal egy szteroidogén, emberi petefészek-granulosa-szerű tumorsejtvonal, amelyet széles körben használnak a reproduktív biológiában, az endokrinológiában és a petefészekrák kutatásában. A KGN-t 2001-ben Nishi, Yanase és munkatársai hozták létre egy invazív petefészek-granulosa-sejtes karcinómában szenvedő betegtől származó sejtekből, és gyorsan az egyik legértékesebb in vitro modellé vált a granulosa-sejtek működésének, a szteroidogenezisnek, valamint olyan állapotok mögött meghúzódó molekuláris mechanizmusok tanulmányozására, mint a policisztás petefészek-szindróma (PCOS) hátterében álló molekuláris mechanizmusok tanulmányozására. A vonal megőrizte az emberi granulosa-sejtek legfontosabb fiziológiai jellemzőit, beleértve a funkcionális follikulus-stimuláló hormon (FSH) receptor expresszióját és a mérhető aromatáz-aktivitást. Ezek a tulajdonságok teszik a KGN-sejteket nélkülözhetetlen eszközzé a hormonális szabályozás, a petefészek-follikulogenezis, az inzulinrezisztencia, valamint az endokrin diszruptorokra adott sejtválaszok vizsgálatában. A kutatók világszerte a KGN-sejtekre támaszkodnak a granulosa-sejtek diszfunkciójának modellezéséhez, a mitokondriális biológia tanulmányozásához, valamint a reproduktív orvostudomány szempontjából releváns terápiás vegyületek szűréséhez.

Főbb tanulságok

• A KGN egy invazív granulosa-sejtes karcinómából származó, szteroidogén aktivitással jellemezhető, emberi petefészek-granulosa-sejtekhez hasonló tumorsejtvonal.
• A KGN-sejtek funkcionális FSH-receptort fejeznek ki, és FSH-val és cAMP-vel stimulálható aromatázaktivitást mutatnak.
• A vonal hordozza a felnőttkori típusú petefészek-granulosa sejtes daganatokban megtalálható jellegzetes FOXL2 p.Cys134Trp (c.402C>G) szomatikus mutációt.
• A KGN-sejteket széles körben használják a PCOS patofiziológiájának, a granulosa-sejtek apoptózisának, a mitokondriális diszfunkciónak, valamint az endokrin diszruptorokra adott válaszok modellezésére.
• A felolvasztás utáni életképesség meghaladja a 99%-ot, és a vonal több passzáláson át is stabil növekedési jellemzőket mutat.
• A KGN-re vonatkozó átfogó omikai adatok – beleértve a proteomikai, transzkriptomikai, teljes exomszekvenálási és gyógyszerszűrési adatkészleteket – nyilvánosan elérhetők.

Mi az a KGN?

A KGN (Cellosaurus hozzáférési szám: CVCL_0375) egy 63 éves női páciens petefészek-granulosa sejtrétegéből származik, akinek rosszindulatú petefészek-granulosa sejtes daganatot diagnosztizáltak. Nishi és munkatársai a menopauza után kiújult granulosa sejtes karcinómából hozták létre a vonalat, így ez a kutatók számára elérhető, hitelesített emberi granulosa-szerű sejtvonalak egyike lett [1]. A vonal 45,XX, 7q-, -22 rendellenes kariotípust mutat, és hordozza a heterozigóta FOXL2 p.Cys134Trp (c.402C>G) szomatikus mutációt, amely a felnőttkori típusú petefészek-granulosa sejtes daganatok jellegzetes jegye [2] [3]. A populáció duplázódási ideje körülbelül 46–47 óra. A KGN-sejtek szerepelnek a COSMIC sejtvonalak projektben és a Cancer Dependency Map (DepMap) adatbázisban, és átfogó omikai adatkészletek – amelyek kiterjednek a DNS-metilációra, a teljes exom szekvenálásra, a proteomikára, a transzkriptomikára, az SNP-array elemzésre és a gyógyszerszűrésre – nyilvánosan elérhetők [4] [5] [6].

Sejtkultúra-információk

KGN – Alacsony konfluencia

KGN – Magas konfluencia

A KGN-sejtek előnyei

A KGN-sejtek egy egyedülálló és jól validált in vitro platformot kínálnak, amely pontosan leképezi az emberi granulosa-sejtek fiziológiáját. Az immortalisált, nem szteroidogén vonalaktól eltérően a KGN-sejtek megőrzik a pregnenolon és a progeszteron szekréciójára való képességüket, és aromatázaktivitásuk FSH-val és ciklikus AMP-stimulációval tovább indukálható [1]. Ez különösen alkalmassá teszi őket a szteroidogenezis, a hormonális visszacsatolási mechanizmusok, valamint a petefészek-follikulák érésének alapjául szolgáló biokémiai útvonalak tanulmányozására. A funkcionális FSH-receptor jelenléte különbözteti meg a KGN-sejteket a szakirodalomban ismertetett legtöbb más granulosa-szerű sejtvonalaktól [7]. Adherens, epitheliumszerű morfológiájuk szintén megkönnyíti a standard mikroszkópos vizsgálatok elvégzését.

A KGN-sejtek több passzáláson át is kivételes stabilitást mutatnak. A termékleírás szerint az életképesség mind felolvasztás után, mind fagyasztás előtt meghaladja a 99%-ot, az alkultiváció során pedig öt passzáláson át következetesen 98% feletti marad. Ez a robusztusság támogatja a reprodukálható, hosszú távú kísérleti programok végrehajtását. A vonal jelentős multi-omikai kezdeményezések részét képezi, így a kutatók számára gazdag háttérrel szolgál a nyilvánosan elérhető genomikai, transzkriptomikai és proteomikai referenciaadatok terén [6] [8]. A heterozigóta FOXL2 p.Cys134Trp mutáció miatt a KGN genetikailag definiált modellként szolgál a felnőttkori granulosa-sejt-daganatok biológiájának tanulmányozásához [3].

A KGN-sejtek korlátai

Számos erősségük ellenére a KGN-sejtekkel kapcsolatban fontos figyelmeztetéseket kell figyelembe venniük a kutatóknak. Abnormális kariotípusú (45,XX, 7q-, -22) tumor-eredetű vonalként a KGN-sejtek nem feltétlenül tükrözik teljes mértékben a normális, nem transzformált primer granulosa-sejtek viselkedését. Steroidogén profiljuk hiányos: bár pregnenolont és progeszteront szekretálnak, és aromatázaktivitást mutatnak, alapkultúra-körülmények között alig vagy egyáltalán nem termelnek 17α-hidroxilált szteroidokat, dehidroepiandroszteront, androsztenediont vagy ösztradiolt [1]. A teljes szteroidogén kaszkádot vizsgáló kutatóknak a KGN-kísérleteket elsődleges sejt- vagy állatmodellekkel kell kiegészíteniük.

Ezen felül Imai és munkatársai dokumentálták, hogy a KGN-sejtek magasabb passzázsszámoknál spontán fenotípusbeli transzformáción mehetnek keresztül, és invazívabb, metasztázisra jellemző tulajdonságokat nyerhetnek [9]. Ez a passzázsszámtól függő viselkedésbeli változás azt jelenti, hogy a kísérleti konzisztencia biztosítása érdekében elengedhetetlen a passzázsszámok gondos nyomon követése. A viszonylag hosszú, körülbelül 46–47 órás populációdublálási idő szintén meghosszabbítja a kísérleti időtartamot a gyorsabban osztódó vonalakhoz képest. Továbbá, mivel ez egy kelet-ázsiai genetikai származású sejtvonal, az eredményeket a potenciális populáció-specifikus genetikai variációk figyelembevételével kell értelmezni [8].

Alkalmazások

PCOS és a granulosa-sejtek diszfunkciója

A KGN-sejtek a policisztás petefészek-szindróma (PCOS) molekuláris alapjainak vizsgálatára szolgáló, egyik legszélesebb körben alkalmazott in vitro eszközzé váltak. A kutatók rutinszerűen dihidrotesztoszteronnal (DHT), lipopoliszachariddal (LPS) vagy szabad zsírsavakkal kezelik a KGN-sejteket, hogy reprodukálják a PCOS-os granulosa-sejtekre jellemző androgéntöbbletet és gyulladásos környezetet. Zhou és munkatársai transzkriptomszekvenálást végeztek PCOS-betegek granulosa sejtjein, és KGN-sejteket használtak annak igazolására, hogy az FN1 egy központi csomópontgén, amely a PI3K-Akt, a MAPK és a TGF-béta jelátviteli útvonalakon keresztül szabályozza a granulosa sejtek proliferációját; az FN1 gátlása a KGN-sejtekben jelentősen gátolta a proliferációt [10].

Számos tanulmány használt KGN-sejteket a PCOS-ban fellépő sejthalál-útvonalak feltárására. Cai és munkatársai kimutatták, hogy a TRAF6 WTAP-közvetített N6-metilációja elősegíti a ferroptózist a KGN-sejtekben, összekapcsolva az m6A RNS-módosítást a PCOS patogenezisével [11]. Zhang és munkatársai IFN-γ-vel kezelt KGN-sejteket és betegektől származó granulosa-sejteket használtak annak kimutatására, hogy az AIM2 által közvetített PANoptózis – a piroptózist, az apoptózist és a nekroptózist ötvöző, konvergens formájú programozott sejthalál – okozza az ovulációs diszfunkciót a PCOS-ban [12]. Shen és munkatársai továbbá KGN-sejteket alkalmaztak annak feltárására, hogy a hiperhomociszteinémia hogyan rontja a granulosa-sejtek működését, és hogyan csökkenti a kiváló minőségű embriók arányát az IVF/ICSI-kezelésen áteső PCOS-betegeknél [13].

A KGN-sejtek emellett platformként szolgáltak a lehetséges terápiák teszteléséhez is. Zhang és munkatársai kimutatták, hogy a resveratrol enyhíti a PCOS-hoz kapcsolódó gyulladást LPS-sel kezelt KGN-sejtekben az AIM2-expresszió gátlásával és az IL-6, IL-1β, MCP-1 és COX2 gyulladásos citokinek szintjének csökkentésével [14]. Lian és munkatársai KGN-sejteket használtak annak igazolására, hogy a follikuláris folyadékban található exoszómális miR-143-5p a RASAL2-t célozza meg, és ezáltal hajtja elő a granulosa-sejtek rendellenes proliferációját a PCOS-ban, ezzel létrehozva egy, az ovulációs diszfunkcióval összefüggő, exoszómák által közvetített kommunikációs tengelyt [15]. Yao és munkatársai DHT-vel és szabad zsírsavakkal kezelt KGN-sejteket alkalmaztak egy integrált tanulmány keretében, amelyben az FCGBP-t azonosították a PCOS és a NAFLD komorbiditásának közös molekuláris kiváltó tényezőjeként [16].

Endokrin zavarok és környezeti toxikológia

A KGN-sejtek jól bevált modellként szolgálnak a környezeti endokrin zavarók granulosa-sejt-specifikus hatásainak vizsgálatához. Funkcionális FSH-receptoruk és indukálható aromatáz-aktivitásuk miatt különösen érzékeny indikátorok az ösztrogén-bioszintézist zavaró vegyületek esetében. Különböző tanulmányok KGN-sejteket alkalmaztak annak igazolására, hogy a biszfenol-A (BPA) a ROS/Ca²⁺-ASK1-JNK útvonal GPER-függő aktivációján keresztül indukál apoptózist, ezzel mechanisztikus kapcsolatot teremtve egy széles körben elterjedt lágyítószer és a granulosa-sejtek halála között [25]. Hasonlóképpen kimutatták, hogy a biszfenol-AF (BPAF) az ösztrogénreceptor-béta (ERβ) és a ROS-ASK1-JNK MAPK kaszkádon keresztül koncentrációfüggő KGN-sejt-apoptózist vált ki, ami rávilágít a granulosa-sejtek érzékenységére a szerkezetileg rokon biszfenol-analógok iránt[26].

A KGN-sejteket új nanomateriálok reprodukciós toxicitásának értékelésére is használták. Liang és munkatársai kimutatták, hogy a kén-kvantum pontok (SQD-k) – széles körű ipari alkalmazásokkal rendelkező, nehézfémektől mentes nanomateriálok – ferroptózist okoznak mind az emberi placenta trofoblasztjaiban, mind a KGN petefészek-granulosa sejtjeiben, és kedvezőtlen terhességi kimeneteleket idéznek elő egerekben [17]. Ez a tanulmány a KGN-sejteket kritikus emberi sejtes mérőeszközként határozta meg egy többszintű toxikológiai keretrendszerben, amely a molekuláris, sejtes és teljes szervezetre kiterjedő végpontokat öleli fel. A KGN-sejtek több kémiai osztályba tartozó, oxidatív stresszt kiváltó anyagokkal szembeni következetes érzékenysége aláhúzza azok értékét a reproduktív toxikológiai szűrőprogramokban.

Mitokondriális biológia és a petefészek öregedése

Egyre több kutatás használja a KGN-sejteket a granulosa-sejtek szeneszcenciájának és a petefészek öregedésének hátterében álló mitokondriális mechanizmusok vizsgálatára. Shim és munkatársai azt vizsgálták, hogy a prosztaglandin D2 (PGD2) képes-e helyreállítani a petefészek működőképességét koordinált mitokondriális átalakulás révén, KGN-sejteket, valamint idős egerekből származó primer petefészeksejteket és beültetés előtti embriókat felhasználva. A PGD2 fokozta a KGN-sejtek életképességét, csökkentette az öregedéssel összefüggő β-galaktidáz-aktivitást, helyreállította a mitokondriális hálózat integritását, növelte a mitokondriális membránpotenciált és fokozta az ATP-termelést [18]. Ezek az eredmények a PGD2-t az öregedő granulosa-sejtek mitokondriális minőség-ellenőrzésének lehetséges közvetítőjeként pozícionálják.

Teng és munkatársai azt vizsgálták, hogy a connexin 43 (CX43) által közvetített réskapcsolati kommunikáció hogyan zavarodik meg a petefészek öregedése során, és KGN-sejteket használtak a ZP123 peptid mechanizmusának validálására a CX43- által közvetített kapcsolódás helyreállításában [19]. Zhu és munkatársai KGN-sejteket és egy ciklofoszfamiddal indukált, csökkent petefészek-rezervvel rendelkező egérmodellt alkalmaztak annak bizonyítására, hogy a Qilin Pills a PINK1/Parkin által közvetített mitofágia kóros túlaktiválásának gátlásával védi a granulosa sejteket [20]. Ezek a tanulmányok együttesen bizonyítják, hogy a KGN-sejtek kezelhető emberi sejtmodellt nyújtanak a mitofágia, a membránpotenciál-dinamika és a női reproduktív öregedéssel kapcsolatos egyéb mitokondriális paraméterek elemzéséhez.

Birkebæk és munkatársai KGN-sejteket használtak annak értékelésére, hogy az N-karbamoil-L-glutamát (NCG) – a mitokondriális CPS1 alloszerikus aktivátorának analógja – hogyan befolyásolja a granulosa-sejtek proliferációját, az arginin-szinteket és az mTORC1 jelátvitelt a tüszőaktiváció során [21]. Shin és munkatársai KGN-sejteket használtak egy szélesebb körű tanulmány részeként, amely azt vizsgálta, hogy a placentából származó mezenchimális őssejtek által kiválasztott placentális növekedési faktor (PlGF) megvédi-e a petefészek granulosa-sejtjeit az oxidatív károsodástól, és igazolták a petefészek-elégtelenséggel kapcsolatos antioxidáns és citoprotektív hatásokat [22].

A granulosa-sejtes daganatok biológiája és onkológiája

Mivel a KGN egy invazív granulosa sejtes karcinómából közvetlenül származó sejtvonal, elsődleges modellként szolgál a petefészek granulosa sejtes daganatainak (GCT-k) molekuláris biológiájának megértéséhez. Nishi és munkatársainak mérföldkőnek számító, a vonal létrehozásáról szóló tanulmánya részletesen leírta a vonal alapvető jellemzőit: a KGN populációduplázódási ideje körülbelül 46,4 óra volt, rendellenes kariotípussal rendelkezett, és a granulosa-sejtek differenciálódásával összhangban lévő szteroidogén profilt mutatott [1]. Döntő jelentőségű, hogy Nishi és munkatársai kimutatták: a KGN-sejtek funkcionális FSH-receptort fejeztek ki, és stimulálható aromatázaktivitást mutattak, ami a vonalat mind a tumorbiológia, mind a normális granulosa-sejt endokrinológia szempontjából fiziológiailag releváns modellé teszi [1].

Későbbi kutatások megerősítették, hogy a FOXL2 c.402C>G mutáció – amely a felnőttkori típusú GCT-k túlnyomó többségében jelen van – a KGN-sejtekben is megtalálható, ami genetikailag is alátámasztja a vonal tumoros eredetét [2] [3]. Imai és munkatársai jellemezték a KGN-sejtek azon egyedülálló képességét, hogy magasabb passzázsszámoknál spontán átalakuljanak egy agresszívebb, invazívabb fenotípussá, ezzel a sejtvonalat a GCT progressziójának és metasztázisának tanulmányozására szolgáló modellként megalapozva [9]. Jiang és munkatársai CRISPR/Cas9 segítségével kiiktatták a filamin A-t (FLNA) a KGN-sejtekből, és kiderítették, hogy az FLNA szabályozza a proliferációt, a sejtciklus előrehaladását, a migrációt és a citoszkeleton szerveződését mechanikai stressz hatására, ami következményekkel jár a GCT-daganat növekedésére nézve [23].

Általános rákos megbetegedések szintjén a KGN-sejtek hozzájárultak nagyszabású farmakogenomikai és proteomikai vizsgálatokhoz. Iorio és munkatársai bevonták a KGN-t egy 1 001 rákos sejtvonalat átfogó farmakogenomikai interakciók áttekintő elemzésébe, amelyben feltérképezték a rák által kiváltott változásokat a gyógyszerérzékenységi profilokban [5]. Gonçalves és munkatársai beépítették a KGN-t egy 949 emberi sejtvonalat felölelő, rákfajtákra kiterjedő proteomikai térképbe, amelyben 8 498 fehérjét számszerűsítettek, és integrálták a multi-omikai adatokat a gyógyszerre adott válaszokkal, valamint a CRISPR-Cas9 génlétfontosság-szűrésekkel [6]. Ezek a nagyméretű adatkészletek a KGN-sejtek hasznosságát a reproduktív biológia határain jóval túlra terjesztik.

Szteroidogenezis és hormonális jelátvitel

A KGN-sejtek megőrzik a szteroidogenezisre való képességüket, ami alkalmassá teszi őket a follikulogenezist és a petefészek endokrin funkcióját szabályozó hormonális jelátviteli útvonalak tanulmányozására. Havelock és munkatársai áttekintették a granulosa sejtvonalak – beleértve a KGN-t is – hasznosságát, és kiemelték az FSH-receptor expressziójának és az aromatázaktivitásnak a jelentőségét a granulosa sejtek biológiájának modellezéséhez szükséges funkcionális jellemzők meghatározásában [7]. A KGN-sejteket arra használták, hogy megvizsgálják, hogyan modulálják a fitokemikáliák a szteroidogenezist a PCOS-ban. Ikrar és munkatársai egy integrált megközelítést alkalmaztak, amely egyesítette a transzkriptomikát, a metabolomikát, a hálózati farmakológiát és a KGN-alapú in vitro validációt, hogy kimutassák: a Cinnamomum burmannii és a Myristica fragrans növényekből származó vegyületek modulálhatják a szteroidogenezishez és az inzulin-jelátvitelhez kapcsolódó útvonalakat a PCOS-szal összefüggő kontextusokban [24].

A KGN-sejteket a szteroidogenezis és a programozott sejthalál közötti kapcsolat vizsgálatára is használták. A sejtvonal reagál az androgéntöbbletre: kimutatták, hogy a szalidrozid az AMPK/Nrf2 útvonalon keresztül enyhíti a DHT által kiváltott oxidatív stresszt és az apoptózist a KGN-sejtekben, ami bizonyítja a KGN hasznosságát a citoprotektív szerek értékelésében hiperandrogén környezetben [27]. Kimutatták, hogy a PCOS-betegek follikuláris folyadékában megnövekedett arachidonsav oxidatív stresszt vált ki és felfelé szabályozza a GDF15 expresszióját a KGN-sejtekben, összekapcsolva ezzel a follikuláris mikrokörnyezet lipidmediátorainak szerepét a granulosa-sejtek diszfunkciójával [28]. Ezek a tanulmányok együttesen szemléltetik, hogy a KGN-sejtek hogyan kötik össze a szteroidogenezishez, az anyagcseréhez és a stresszreakcióhoz kapcsolódó jelátvitelt egyetlen humán in vitro rendszerben.

Következtetés

A KGN-sejtek egyedülálló és nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a reproduktív biológiában és a petefészek-endokrinológiában. Amióta Nishi és munkatársai 2001-ben létrehozták és jellemezték őket, ez a sejtvonal a PCOS patofiziológiájának, a granulosa-sejtek apoptózisának és programozott sejthalálának, a szteroidogenezisnek, a mitokondriális diszfunkciónak, valamint az endokrin diszruptorok reproduktív toxicitásának vizsgálatára legszélesebb körben használt humán granulosa-szerű sejtmodellé vált. A funkcionális FSH-receptor megőrzése, a stimulálható aromatázaktivitás és a jellegzetes FOXL2 p.Cys134Trp mutáció kivételes fiziológiai és genetikai relevanciát kölcsönöz a KGN-sejteknek. Kiváló életképességi jellemzőik – amelyek a tenyésztési ciklusok során következetesen 98% felett maradnak – a nyilvánosan elérhető, gazdag multi-omikai adatkészletekkel kombinálva rendkívül praktikus és jól alátámasztott kutatási eszközzé teszik őket. Akár a policisztás petefészek-szindrómára, a petefészek-granulosa sejt tumorok biológiájára, a mitofágiára, az inzulinrezisztenciára, akár a környezeti vegyületek petefészekfunkcióra gyakorolt hatásaira összpontosít kutatása, a KGN sejtek robusztus és reprodukálható emberi sejtes platformot biztosítanak. Látogasson el a cytion.com weboldalra, ahol megismerheti a termék teljes műszaki adatait, megtekintheti a hitelesítési adatokat, és megrendelheti a KGN-sejteket kutatási programjához.

Főbb publikációk

1. Nishi Y, Yanase T, Mu Y (2001) Funkcionális follikulus-stimuláló hormon-receptort expresszáló, szteroidogén humán granulosa-szerű tumorsejtvonal, a KGN létrehozása és jellemzése. Endocrinology. PMID: 11145608
2. Schrader KA, Gorbatcheva B, Senz J (2009) A FOXL2 c.402C>G szomatikus mutáció specifitása: szilárd daganatok felmérése. PloS one. PMID: 19956657
3. Benayoun BA, Caburet S, Dipietromaria A (2010) A felnőttkori petefészek-granulosa-sejtes daganattal társult szomatikus FOXL2 p.Cys134Trp (c.402C>G) mutáció funkcionális vizsgálata. PloS one. PMID: 20098707
4. Bignell GR, Greenman CD, Davies H (2010) A mutáció és a szelekció jelei a rákgenomban. Nature. PMID: 20164919
5. Iorio F, Knijnenburg TA, Vis DJ (2016) A rákos megbetegedésekben előforduló farmakogenomikai kölcsönhatások áttekintése. Cell. PMID: 27397505
6. Gonçalves E, Poulos RC, Cai Z (2022) 949 emberi sejtvonal rákfajtákra kiterjedő proteomikai térképe. Cancer Cell. PMID: 35839778
7. Havelock JC, Rainey WE, Carr BR (2004) Petefészek-granulosa sejtvonalak. Molecular and cellular endocrinology. PMID: 15541573
8. Dutil J, Chen Z, Monteiro AN (2019) Interaktív forrás a rákos sejtvonalak genetikai sokféleségének és becsült ősi származásának vizsgálatához. Cancer research. PMID: 30894373
9. Imai M, Muraki M, Takamatsu K (2008) Emberi granulosa sejtes daganatok spontán átalakulása agresszív fenotípussá: egy metasztázis-modell sejtvonal. BMC Cancer. PMID: 18980698
10. Zhou K, Han W, Wang Q (2026) A FN1 transzkriptom-szűrése és funkcionális validálása a granulosa sejtek proliferációjának szabályozásában a policisztás petefészek-szindróma esetén. The Korean Journal of Physiology & Pharmacology. PMID: 42027048
11. Cai Z, Liu R, Zhao L (2026) A TRAF6 WTAP-közvetített N6-metilációja ferroptózis indukálásával elősegíti a policisztás petefészek-szindróma kialakulását. Reproductive Sciences. PMID: 42115577
12. Zhang Q, Meng Y, Zhao W (2026) Az IFN-γ által indukált AIM2-PANoptózis a granulosa sejtekben ovulációs diszfunkcióhoz vezet a policisztás petefészek-szindróma esetén. Biokémiai farmakológia. PMID: 42114679
13. Shen H, Jia T, Luo X (2026) A hiperhomociszteinémia csökkenti a kiváló minőségű embriók arányát IVF/ICSI-kezelésen áteső PCOS-betegeknél: klinikai bizonyítékok és a KGN-sejtekben lejátszódó mechanizmusok előzetes feltárása. Journal of Ovarian Research. PMID: 42129831
14. Zhang Q, Li H, Meng Y (2026) A resveratrol az „Absent in Melanoma 2” (RASAL2) expresszió gátlásával enyhíti a gyulladást a policisztás petefészek-szindrómában. Phytotherapy Research. PMID: 42118129
15. Lian Y, Chen J, Zhang T (2026) A follikuláris folyadékban található exoszómális miR-143-5p új szerepe a policisztás petefészek-szindrómában: a RASAL2 célzása a granulosa sejtek proliferációjának elősegítése érdekében. Molecular and cellular endocrinology. PMID: 42208847
16. Yao Y, Si M, Ding H (2026) Az FCGBP összekapcsolja a hormonális egyensúlyhiányt és a májzsírosodást a PCOS-NAFLD komorbiditásban: integrált bioinformatikai és kísérleti tanulmány. Frontiers in endocrinology. PMID: 42232754
17. Liang Y, Zhang W, Sun Y (2026) A kén-kvantum pontok ferroptózist okoznak az emberi placenta trofoblasztjaiban és a petefészek granulosa sejtjeiben, és kedvezőtlen terhességi kimeneteleket idéznek elő egerekben. Environment international. PMID: 42019120
18. Shim YH, An JY, Ryu JS (2026) A prosztaglandin D2 erősíti a mitokondriális minőség-ellenőrzést a petefészek és az embrió kompetenciájának fokozása érdekében. Biomedicine & pharmacotherapy. PMID: 42176571
19. Teng H, Xie Q, Zhou C (2026) Az intraperitoneális ZP123 javítja az idős petesejtek minőségét a granulosa sejtek gap junctionjainak helyreállításával és a mitokondriális funkció javításával. Journal of Ovarian Research. PMID: 42174667
20. Zhu F, Hu C, Huang S (2026) A Qilin tabletták a granulosa sejtekben a PINK1/Parkin által közvetített mitofágia kóros túlaktiválásának gátlásával védik a csökkenő petefészek-rezervet. Journal of ethnopharmacology. PMID: 42167661
21. Birkebæk SB, Amoushahi M, Lykke-Hartmann K (2026) A mitokondriális CPS1 aktiválása elősegíti a szunnyadó petefészek-tüszők aktiválását az arginin-szint emelkedése és az mTORC1 útvonalon keresztül. Frontiers in Cell and Developmental Biology. PMID: 42111264
22. Shin JY, Lee DH, Park H (2026) A placentából származó mezenchimális őssejtek által kiválasztott placentális növekedési faktor antioxidáns hatásai révén javítja a petefészek működését TAA-sérült patkányokban. Antioxidants. PMID: 42193225
23. Jiang Y, Caban KM, Peitzsch M (2026) A filamin A kiütése a KGN granulosa tumorsejtekben gátolja a proliferációt, a sejtciklus előrehaladását, a migrációt és a citoszkeletális szerveződést mechanikai stressz hatására. Biológiai kutatások. PMID: 42163310
24. Ikrar T, Siahaan SC, Hendarto H (2026) A Cinnamomum burmannii és a Myristica fragrans által a policisztás petefészek-szindrómában végzett metabolikus és szteroidogén útvonalak többcélpontú modulációja. Nutrients. PMID: 42075118
25. Huang M, Huang M, Li X, Liu S, Fu L, Jiang X, Yang M (2021) A biszfenol A a GPER-függő ROS/Ca²⁺-ASK1-JNK útvonal aktiválásán keresztül indukál apoptózist az emberi granulosa sejtvonalban (KGN). Ecotoxicology and Environmental Safety. PMID: 33039870
26. Huang M, Li X, Jia S, Liu S, Fu L, Jiang X, Yang M (2021) A biszfenol AF az ösztrogénreceptor-béta (ERβ) és a ROS-ASK1-JNK MAPK útvonalon keresztül indukál apoptózist a KGN emberi granulosa sejtvonalban. Environmental Pollution. PMID: 33189448
27. Ji R, Jia FY, Chen X, Wang ZH, Jin WY, Yang J (2022) A szalidrozid az AMPK/Nrf2 útvonalon keresztül enyhíti az oxidatív stresszt és az apoptózist a DHT által indukált KGN emberi granulosa sejtvonalban. A biokémia és biofizika archívuma. PMID: 34813774
28. Ma Y, Zheng L, Wang Y, Gao Y, Xu Y (2022) A PCOS-os tüszőfolyadékban található arachidonsav oxidatív stresszt vált ki egy humán petefészek-granulosa-tumor sejtvonalban (KGN), és válaszként felregulálja a GDF15 expresszióját. Frontiers in Endocrinology. PMID: 35634503