Jurkat-sejtek — az immunológiai és leukémia-kutatás aranystandardjának számító T-sejt-modell

Bevezetés

Jurkat-sejtek, amelyet JM, JM-Jurkat, Jurkat-FHCRC, FHCRC-11 és FCCH1024 szinonimákkal is ismernek, az orvostudományi kutatásban az egyik legszélesebb körben használt emberi T-sejtvonalat képviseli. A vonalat az 1970-es évek közepén hozták létre egy gyermekkori T-sejtes akut limfoblasztos leukémiában (más néven prekurzor T-sejtes akut limfoblasztos leukémiában) szenvedő beteg perifériás véréből; a vonalat először Schneider, Schwenk és munkatársai írták le 1975-ben és 1977-ben megjelent, mérföldkőnek számító publikációikban. [1][2] Az elmúlt több mint öt évtized alatt a Jurkat-sejtek elengedhetetlen eszközzé váltak a T-sejt-receptor (TCR) jelátvitel, az apoptózis, a citokin-termelés, valamint a T-sejt-eredetű rosszindulatú daganatok molekuláris biológiájának vizsgálatában. A szuszpenziós tenyészetben való erőteljes szaporodásuk, jól jellemzett immunfenotípusuk és kiterjedt omikai annotációjuk miatt az immunológia, az onkológia és a gyógyszerfejlesztés területén egyaránt alapvető referenciamodellnek számítanak.

Főbb tanulságok

• A Jurkat-sejtek (Cellosaurus, CVCL_0065 azonosítószám) a perifériás vérből nyert, halhatatlanná tett emberi T-sejtes leukémia sejtvonal.
• Ezek a sejtek CD3, CD4 és CD45 felszíni markereket fejeznek ki, és működőképes T-sejt-receptor-komplexet hordoznak.
• A vonal jól jellemzett mutációkat hordoz a BAX, TP53, NOTCH1, PTEN/INPP5D, MSH2, és MSH6, ami azt jelenti, hogy a mikroszatellit-instabilitás szintje magas (MSI-high).
• A Jurkat-sejtek központi szerepet játszanak a TCR-jelátvitel kutatásában, és nagyrészt ezeknek köszönhető a T-sejtek aktivációs útvonalairól ma rendelkezésre álló ismeretek nagy része.
• Ezek az apoptózis-kutatások, a leukémia elleni gyógyszerek tesztelése, valamint a feltörekvő CAR-T-sejt-technológia fejlesztése terén előnyös modellként szolgálnak.
• Erről a vonalról kiterjedt multi-omikai adatok – beleértve a proteomikát, a foszfoproteomikát, a DNS-metilációt és a gyógyszerérzékenységi profilokat – nyilvánosan hozzáférhetők.

Mi az a Jurkat sejtvonal?

A Jurkat-sejtvonalat egy 14 éves, gyermekkori T-sejtes akut limfoblasztos leukémiában (prekurzor T-sejtes akut limfoblasztos leukémia) szenvedő férfi beteg perifériás véréből állították elő. A sejtvonalat Schneider és Schwenk hozta létre, akik 1975-ben először „JM” sejtvonal néven számoltak be róla, és kimutatták, hogy a T-sejt-markerek a sejtciklus egészében expresszálódnak. [1] A későbbi jellemzés megerősítette, hogy az EBV-genom szempontjából negatív, és hogy T-sejt-vonalból származik. [2][3] Kaplan és Peterson korai antigénvizsgálatai kimutatták, hogy a vonalon kimutatott, T-sejtes limfómához kapcsolódó antigének a köldökzsinórvérből származó limfocitákon is jelen voltak, ami összekapcsolta a modellt a T-sejtek fiziológiai biológiájával. [4]

Immunfenotípusuk alapján a Jurkat-sejtek CD3-, CD4- és CD45-fehérjéket fejeznek ki, átrendeződött T-sejt-receptort mutatnak, és nem fejezik ki a c-kit gént, ami összhangban áll a limfoid vonallal. [5][6] A TCR-gén átrendeződési profilja jól meghatározott, és a klonalitás diagnosztikájában referencia-szabványként használják. [7] Citogenetikai szempontból a vonal hipotetraploid, a 2. kromoszóma rövid karján jellegzetes delécióval, és magas MSI-szintet mutat. [8] A legfontosabb szomatikus mutációk közé tartoznak a funkcióvesztéses mutációk a MSH2 (badarság) és MSH6 (kereteltolódás) és BAX, egy heterozigóta NOTCH1 mutáció, heterozigóta TP53 nonszensz mutáció, valamint a INPP5D (SHIP1), ami tükrözi a T-sejtes rosszindulatú daganatok összetett genomikus képét.

Sejtkultúrával kapcsolatos információk

Jurkat-sejtek – alacsony konfluencia

Jurkat-sejtek – magas konfluencia

A Jurkat-sejtek előnyei

A Jurkat-sejtek egyedülállóan megbízható platformot kínálnak az emberi T-sejtek biológiájának vizsgálatához. Szuszpenzióban gyorsan szaporodnak, duplázódási idejük 25–35 óra, így kiválóan alkalmasak nagyszabású biokémiai és funkcionális vizsgálatok elvégzésére. A sejtvonal a CD4 ko-receptor mellett egy teljes, jelátvitelre képes TCR–CD3 komplexet fejez ki, hűen tükrözve a segítő T-sejtek biológiájának legfontosabb aspektusait. A genetikai manipulációra való alkalmasságuk – amit a származékos knockout és riporter vonalak hatalmas katalógusa is bizonyít – lehetővé teszi a kutatók számára az egyes jelátviteli komponensek precíz elemzését. A sejtvonalat STR-profilozással teljes mértékben hitelesítették, és mikooplazma- és nem eredendő vírusfertőzés szempontjából negatív, ami biztosítja a kísérletek reprodukálhatóságát. [9][10]

A Jurkat-sejtekre vonatkozóan nyilvánosan elérhető multi-omikai adatok mennyisége a T-sejtvonalak között páratlan. A vonal szerepel a Ráksejtvonal-enciklopédiában (CCLE), az LL-100 vérrák-panelben, az ENCODE-projektben és a Rákfüggőségi Térképben, így a kutatók számára genomszintű genetikai, transzkriptomikai, proteomikai és gyógyszerérzékenységi annotációkat biztosít. [11][12][13] Ez a gazdag annotáció olyan összehasonlító és integratív elemzéseket tesz lehetővé, amelyek elsődleges T-sejt-izolátumokkal kivitelezhetetlenek lennének. Ezen felül a jól jellemzett mutációs háttér – beleértve a PTEN/SHIP1 és a DNS-mismatch-javítás meghatározott hiányosságait – a Jurkat-sejteket alkalmas modellé teszi a PI3K-Akt útvonal szabályozási zavarainak és a genomikus instabilitásnak egyidejű vizsgálatához. [14][15]

A gyógyszerkifejlesztési alkalmazások esetében a szuszpenziós tenyésztési módszer egyszerűsíti a vegyületek expozícióját és a mintavételt. A Jurkat-sejtek erőteljesen reagálnak a TCR-stimulációra, a citokin-kezelésre és az apoptózist elősegítő ingerekre, így reprodukálható, számszerűsíthető eredményeket biztosítanak a citokin-vizsgálatokban, az áramlási citometriában és az életképességi vizsgálatokban. A klasszikus kemoterápiás szerekre és az új, célzott hatóanyagokra egyaránt mutatott reagálóképességük miatt első vonalbeli szűrőeszközzé váltak a leukémia elleni gyógyszerfejlesztésben. Részt vettek olyan mérföldkőnek számító farmakogenomikai tanulmányokban, mint a CCLE, ami tovább erősítette prediktív hasznosságukat. [16][17]

A Jurkat-sejtek korlátai

Széles körű alkalmazásuk ellenére a Jurkat-sejtek számos, jól dokumentált genetikai rendellenességet hordoznak, amelyek megnehezíthetik a kísérleti eredmények értelmezését. A sejtvonalban a biallelikus kereteltolódási mutációk miatt hiányzik a funkcionális BAX-fehérje expressziója, ami miatt a sejtvonal eleve rezisztens bizonyos, ezen effektorra támaszkodó proapoptotikus ingerekre. [15] A SHIP1 (INPP5D) biallelikus inaktivációja és a funkcionális PTEN elvesztése a PI3K-Akt jelátviteli út állandó aktiválódásához vezet, ami torzíthatja a jelátviteli vizsgálatok eredményeit. [14][18] A kutatóknak ezért az apoptózisra és a túlélésre vonatkozó adatokat e konkrét hiányosságok fényében kell értelmezniük, és a legfontosabb eredményeket elsődleges T-sejtekben vagy alternatív modellekben kell validálniuk.

A vonal az MSI-high kategóriába tartozik a mismatch-javító génekben előforduló homozigóta funkcióvesztéses mutációk miatt MSH2 és MSH6, ami hosszabb tenyésztés során a másodlagos mutációk felhalmozódásának megnövekedett arányához vezet. [19][20] Ez a genomikus instabilitás azt jelenti, hogy a különböző laboratóriumi törzsek mutációs profilja eltérhet egymástól, ami aláhúzza a sejtvonalak STR-profilozással történő rendszeres hitelesítésének, valamint az alacsony passzázsszámú tárolás betartásának fontosságát. A hipotetraploid kariotípus, a ploidia heterogenitása és a jellegzetes 2p kromoszóma-deléció további bonyolultságot jelent a géndózis-hatások értelmezése során. [8]

Mivel a Jurkat-sejtek transzformált rákos sejtvonalat alkotnak, nem tükrözik teljes mértékben a normális elsődleges emberi T-limfociták biológiai tulajdonságait. Különösen fontos, hogy a sejtvonal aktiváló NOTCH1 mutációk és egy heterozigóta TP53 véletlenszerű mutáció, amely inkább a rosszindulatú átalakulással, mint a normális T-sejt-fiziológiával kapcsolatos jellemzőket mutat. [21][22] A Jurkat-sejtekben kapott eredményeket – különösen azokat, amelyek a citotoxikus effektorfunkcióval, a kimerüléssel vagy a differenciálódással kapcsolatosak – ezért elsődleges T-sejt-rendszerekben vagy megfelelő in vivo modellekben kell validálni, mielőtt transzlációs következtetéseket vonnánk le.

A Jurkat-sejtek alkalmazása a kutatásban

A T-sejt-receptor jelátvitel és az immunaktiváció

A Jurkat-sejtek közel öt évtizede szolgálnak alapvető modellként a T-sejt-receptor jelátvitel feltárásához. Abraham és Weiss (2004) mérföldkőnek számító áttekintő cikke – amely a leggyakrabban hivatkozott tanulmány e sejtvonal kapcsán – átfogóan bemutatta, hogy a Jurkat-sejtekkel végzett kutatások hogyan alakították ki a TCR-jelátvitel alapvető kereteit. [23] Ez a munka bebizonyította, hogy a Jurkat-sejtekkel végzett kísérletek feltárták az Lck, a ZAP-70 és a LAT szerepét, mint a TCR-kötődés után működő alapvető proximális kinázokat és adaptorokat; ezek a felfedezések a mai napig a modern immunológia alapjait képezik. A TCR–NFAT/NF-κB/AP-1 jelátviteli tengely gyakorlatilag minden fontosabb csomópontját először ebben a sejtvonalban jellemezték vagy igazolták. [23]

A legújabb kutatások továbbra is a Jurkat-sejteket használják a T-sejt-aktiváció vizsgálatához. A szulforafán immunmoduláló tulajdonságait vizsgáló kutatások során Jurkat-sejteket alkalmaztak annak igazolására, hogy ez a természetes izotiocianát csökkenti a T-sejt-aktiváció korai eseményeit, ideértve az IL-2-termelést, a CD25-indukciót és a TCR-stimulációt követő citokin-szekréciót. [24] Ezek az eredmények meghatározzák a keresztesvirágú növényekből származó étrendi vegyületek gyulladáscsökkentő hatásainak mechanisztikus alapját. Hasonlóképpen, az interleukin-2-indukálható T-sejt-kináz (ITK) gátlókat vizsgáló tanulmány Jurkat-sejteket használt annak igazolására, hogy az új, kovalens pirazol-alapú vegyületek hatékonyan gátolják a TCR-stimulációt követő downstream foszforilációt és az IL-2 szekréciót, és in vivo hatékonyságot mutatnak egérmodellben. [25]

A Jurkat-sejteket arra is felhasználták, hogy megvizsgálják, hogyan szabályozzák a transzkripciós faktorok a T-sejtek identitását kóros állapotokban. A krónikus obstruktív tüdőbetegséghez (COPD) kapcsolódó immunszabályozási zavarokban előforduló TCF7-hiányt vizsgáló tanulmányban TCF7-knockout Jurkat-sejteket és betegektől származó primer T-sejteket használtak egy három génből álló betegségjellegző validálására. A genetikai helyreállításon átesett, TCF7-hiányos Jurkat-sejtek Western blot-elemzése megerősítette a TCF7 szerepét a T-sejtek limfoid génprogramjainak fenntartásában. [26] Ezen felül a Fli-1 transzkripciós faktor STUB1 által közvetített ubikvitinációját vizsgáló kísérletekben Jurkat-sejteket használtak in vitro platformként a CD4-hez kapcsolódó STUB1/Fli-1 jelátviteli tengely jellemzésére⁺ A T-sejtek aktiválódása gyulladás során. [27]

Az apoptózis és a sejthalál mechanizmusai

A Jurkat-sejtek – annak ellenére, hogy hiányzik belőlük a BAX fehérje – már régóta a T-sejtek apoptotikus jelátviteli útvonalainak elemzésére szolgáló standard modellként szolgálnak. A mitokondriális autofágia szabályozásával kapcsolatos kutatások során CRISPR/Cas9-vel előidézett FADD-knockout Jurkat-sejteket használtak annak bizonyítására, hogy a FADD a PGC1-α-függő és az autofágiával kapcsolatos mechanizmusok révén szabályozza a mitokondriumok számát. [28] A rapamicinnel kiváltott autofágia és a klórokin által közvetített gátlási kísérletek – melyeket LC3B Western blot és mtCO1/β-globin qPCR segítségével követtek nyomon – megerősítették, hogy a FADD a kanonikus halálreceptor-funkciójától függetlenül szabályozó szerepet játszik a mitofágiában.

A ciklin-függő kinázok (CDK) gátlóinak mechanisztikailag fontos vizsgálata során Jurkat-sejteket és egyéb leukémia-modelleket használtak annak megállapítására, hogy a CDK9 és a CDK12/13 — de nem a sejtciklusban szerepet játszó CDK-k — az apoptózist a rövid élettartamú, apoptózisgátló Mcl-1 és Bfl-1/A1 fehérjék transzkripciós gátlása révén indukálják. [29] Az AZD4573, az atuveciclib, az SR4835 és a THZ531 specifikus inhibitorok erős apoptotikus reakciókat váltottak ki Jurkat-sejtekben, ezzel megvilágítva klinikai alkalmazásuk mechanisztikai alapjait. Ezek az eredmények megmagyarázzák, miért citotoxikusabbak azok a CDK-gátlók, amelyek az RNS-polimeráz II elongációját célozzák meg, mint azok, amelyek a sejtciklus CDK-jait célozzák meg.

A mikroRNS-szabályozást vizsgáló tanulmányok Jurkat-sejteket használtak annak feltárására, hogy az LNA-anti-miR-92b és az LNA-anti-miR-181b hogyan befolyásolják a BAX, a BCL-2 és az MCL-1 gének expresszióját az akut limfoblasztos leukémiában. [30] Kimutatták, hogy a piperin, egy természetes alkaloid, a mikroRNS-profilok megváltoztatásával és az egyensúlyt az apoptózist elősegítő BCL-2-család tagjai felé tolva érzékenyíti a Jurkat-sejteket. Ettől függetlenül egy áttekintő tanulmány kiemelte azokat az in vitro bizonyítékokat, amelyek szerint a dokozahexaénsav (DHA) dózis- és időfüggő citotoxikus hatást fejt ki a Jurkat-sejtekben az apoptózist elősegítő útvonalakon keresztül, szinergikus hatásokkal, ha a gyermekeknél előforduló akut limfoblasztos leukémia (ALL) kezelésében alkalmazott standard kemoterápiás szerekkel kombinálják. [31] A történeti jellemzés megerősítette, hogy a BAX fehérje hiánya a Jurkat-sejtekben a kódoló mikroszatellitben bekövetkező egybázisú delécióknak köszönhető, amelyek funkcionális következményekkel járnak az apoptózis ellenállására nézve. [15]

A leukémia biológiája és a gyógyszerfejlesztés

A gyermekkori T-akut limfoblasztos leukémia (prekurzor T-sejtes ALL) modelljeként a Jurkat-sejtek elengedhetetlen szerepet játszottak a T-sejtes rosszindulatú daganatok molekuláris genetikájának jellemzésében. Alapvető jelentőségű kutatások kimutatták, hogy az emberi T-ALL-ek több mint 50%-a hordoz aktiváló NOTCH1-mutációkat; ezt a megállapítást a Jurkat-sejtvonal és más T-ALL-modellek segítségével igazolták és kiterjesztették. [21] Átfogó mutációs elemzések során gyakori eltéréseket azonosítottak a p53, 16. oldal/15. oldal, PTEN, valamint a T-ALL-sejtvonalakban – többek között a Jurkat-ban – jelen lévő DNS-mismatch-javító géneket, így részletes genomikus képet alkotva erről a betegségről. [32][33][34][18]

A gyógyszerek újrahasznosítására irányuló stratégiák keretében Jurkat-sejteket és más leukémia-modelleket egyaránt alkalmaztak új rákellenes szerek értékelésére. Egy közelmúltbeli tanulmány a kémiailag módosított tetraciklin-analógok – köztük a COL-3, a doxiciklin és a minociklin – citotoxikus potenciálját vizsgálta Jurkat-, K562- és KG-1a-sejtekben. [35] A COL-3 mutatta a legnagyobb hatékonyságot, és szabályozta a JAK2/STAT3 jelátviteli útvonalat, valamint a BCL-2 családba tartozó fehérjéket, ami bizonyítja a Jurkat-sejtek hasznosságát a gyógyszerek mechanisztikus profilozásában. A Jurkat-sejteket emellett célzott gyógyszerbejuttatási rendszerek értékelésére is felhasználták: egy anti-CD22-ScFv-vel díszített, β-ciklodextrin fém-szerves vázszerkezetű nanoplatformot, amelyet daunorubicinnel töltöttek meg, CD22-pozitív és CD22-negatív (Jurkat) sejtekben egyaránt vizsgálták a szelektivitás szempontjából, igazolva ezzel a célzási rendszer specifitását. [36]

A nagyszabású farmakogenomikai kezdeményezések a Jurkat-sejteket is felvették referenciapaneljeikbe. A Ráksejtvonal-enciklopédia (CCLE) és a kapcsolódó átfogó farmakogenomikai vizsgálatok több száz vegyületre kiterjedő gyógyszerérzékenységi profilokat készítettek a Jurkat-sejtekről, összekapcsolva a genomikus jellemzőket a terápiás sebezhetőségekkel. [11][16] A gyermekkori ALL-sejtvonalak – köztük a Jurkat – integrált multi-omikai elemzései révén azonosították a sejtvonalaktól függő gyógyszerreakciók közötti összefüggéseket és új terápiás jelölteket, ezzel keretet biztosítva a gyermekleukémia precíziós orvoslásához. [17] A hitelességi vizsgálatok megerősítették, hogy a vonal hosszú távú tenyésztés során is megőrzi stabil növekedési jellemzőit és genetikai ujjlenyomatait. [37]

Proteomika, glikomika és multi-omikai kutatás

A Jurkat-sejtek a nagyszabású proteomika és a poszttranszlációs módosítások (PTM) profilozásának referencia-szabványává váltak. Egy mérföldkőnek számító, nagy felbontású tömegspektrometriát alkalmazó kvantitatív acetilom-vizsgálat – amelyben Jurkat-sejteket is vizsgáltak – 1 750 fehérjén 3 600 lizin-acetilációs helyet azonosított, és kiderítette, hogy az acetiláció elsősorban a nagy makromolekuláris komplexeket célozza meg, és közreműködik a főbb sejtfunkciók – többek között a kromatin-átalakítás és a sejtciklus előrehaladása – szabályozásában. [38] Hasonlóképpen, az UbiSite módszertan Jurkat-sejteket használt fel 9 200 fehérje több mint 63 000 egyedi ubikvitinációs helyének azonosítására, beleértve a széles körben előforduló N-terminális ubikvitinációt is, ezzel előmozdítva az ubikvitin-biológia fejlődését. [39]

A foszfoproteomikai kutatások is nagymértékben támaszkodtak a Jurkat-sejtekre. Az Augmented Multiple-Protease-Based Human Phosphopeptide Atlas (kiterjesztett, több proteázon alapuló humán foszfopeptid-atlasz) beépítette a Jurkat-sejtek adatait, hogy egy kevésbé torzított atlaszt állítson össze, amely 37 771 egyedi foszfopeptidet és 18 430 egyedi foszfózási helyet tartalmaz, ezzel rámutatva a nyilvános adatbázisokban tapasztalható tripszin-torzításra és a több enzimre épülő megközelítések értékére. [40] Tizenegy gyakori sejtvonalon – köztük a Jurkat-on – végzett összehasonlító proteomikai elemzések kimutatták, hogy a különböző sejt-eredet ellenére a proteom lefedettsége meglepően konzisztens marad, miközben a kulcsfontosságú jelátviteli fehérjék esetében sejttípus-specifikus expressziós mintázatok rajzolódnak ki. [41] A 949 rákos sejtvonalra kiterjedő, rákfajtákra kiterjedő proteomikai feltérképezés tovább erősítette a Jurkat sejtvonal helyét a gyógyszerérzékenységgel és a rák sebezhetőségével összefüggő fehérje-biomarkerek széles körében. [42]

A glikomikai vizsgálatok során meghatározták a Jurkat-sejtek membránfehérjéinek N-glikánprofiljait, és kiderült, hogy a szialinsav-kötésekben és a glikoziltranszferázok expressziójában sejttípus-specifikus mintázatok figyelhetők meg, amelyek megkülönböztetik a Jurkat-sejteket a B-sejt- és a mieloid sejtvonalaktól. [43] A fehérjék O-GlcNAc-ilációját vizsgáló átfogó kvantitatív proteomikai tanulmányban a Jurkat-sejteket használták a három emberi sejtmodell egyikeként annak bemutatására, hogy az O-GlcNAc-módosítás milyen sejttípus-specifikus és közös válaszokat mutat az N-glikoziláció gátlása esetén; a vizsgálat során több mint 1 000 O-GlcNAc-ilált fehérjét azonosítottak. [44] 82 emberi sejtvonalon – köztük a Jurkat-on – végzett dinamikus DNS-metilációs profilozás rávilágított a metilációs mintázatok, a génexpresszió és a rákra jellemző epigenetikai jelek közötti összefüggésre. [45]

A CAR-T-sejt-technológia és az immunterápia

A Jurkat-sejtek kiemelt szerepet töltenek be a CAR-T-sejt-technológia és a szintetikus receptor-tervezés kialakulóban lévő területén. Egy koncepcióbizonyító tanulmány keretében kifejlesztettek egy címke nélküli, gyors optikai képalkotó (ROI) bioszenzort gépi tanuláson alapuló elemzéssel, amely a teljes vérből származó CAR-T-sejtek közvetlen mennyiségi meghatározására szolgál; a detektálási teljesítmény validálásához a vérmintákba Jurkat-sejteket kevertek. [46] Ez a megközelítés megoldást nyújtott arra a kritikus klinikai igényre, hogy a CAR-T-sejtek szaporodását valós időben lehessen nyomon követni, a hagyományos laboratóriumi módszerekkel járó költségek és késedelmek nélkül.

A következő generációs terápiás receptorplatformok keretében a Jurkat-sejtek szolgáltak elsődleges in vitro validációs rendszerként az Alzheimer-kór kezelésére adaptált SNIPR, synNotch és TRUCK szintetikus receptorarchitektúrák összehasonlításához. [47] Mindhárom platformot Jurkat-sejtekben fejezték ki egy amiloid-béta-célzó kötődési domén segítségével, majd a receptor-vezérelt transzgén-expressziót számszerűsítették a relatív teljesítményük összehasonlítása céljából. A Jurkat-sejtek hozzájárultak továbbá egy klinikai minőségű CAR-T-sejt-termékekhez szánt új hipotermikus konzerváló készítmény (SUL-138) értékeléséhez is, amely során a Jurkat-sejtek modell T-sejt-szubsztrátként szolgáltak a mitokondriális stabilitás és a sejtek életképességének értékeléséhez hidegtárolás és újrafelmelegítés során. [48]

A Jurkat-sejteket emellett kis extracelluláris vezikulák (sEV-ek) forrásaként is felhasználták nanomedicinális alkalmazásokhoz. A méretkizáró kromatográfiával a Jurkat-sejtekből izolált sEV-eket ultrahangos kezeléssel kurkuminnal töltötték meg, hogy célzott terápiás készítményt állítsanak elő az orális laphámsejtes karcinóma kezelésére. [49] Az in vitro és in vivo vizsgálatok kimutatták, hogy a Jurkat-sejtekből származó sEV-ek fokozzák a kurkumin daganatgátló hatását, ami jól illusztrálja e sejtvonal sokoldalúságát biológiai anyagforrásként, a jelátviteli modellként való klasszikus felhasználásán túl is. Egy sejtmentes, normotermikus lép-perfúziós platform tovább erősítette a szteroidok immunszuppressziós mechanizmusait, a kifolyó T-sejtek Jurkat-sejtek transzkripciós referenciaértékeivel való összehasonlítása révén. [50]

Következtetés

A Jurkat-sejtek (CVCL_0065) az immunológia, az onkológia és a molekuláris biológia területén öt évtizeden át nyújtott, áttörő jelentőségű hozzájárulásaik révén érdemelték ki az emberi T-sejt-modellek „aranystandardjaként” elismert státuszukat. A TCR-jelátvitel alapvető mechanizmusának feltárásától a legkorszerűbb CAR-T-sejt-kutatások lehetővé tételéig ez a prekurzor T-sejtes akut limfoblasztos leukémiából származó sejtvonal továbbra is alapvető és transzlációs jelentőségű felfedezések alapját képezi. Jól jellemzett mutációs profilja, kiterjedt multi-omikai annotációja és a génmódosításra való alkalmassága pótolhatatlan eszközzé teszi – feltéve, hogy a kutatók figyelembe veszik a sejtvonal specifikus genetikai korlátait. Akár a T-sejt-aktivációval, az apoptózissal, a leukémia-gyógyszerekre való érzékenységgel, akár a következő generációs immunterápiával foglalkozik kutatása, Jurkat-sejtek bizonyított, alaposan validált alapot biztosítanak. Tekintse át a teljes specifikációt, beleértve a Jurkat E6.1 sejtek alklón, vagy adjon le megrendelést a cytion.com.

Főbb publikációk

1. Schwenk HU, Schneider U (1975) A limfoblasztokon található T-sejt-marker sejtciklus-függése. Blut. PMID: 1103999
2. Schneider U, Schwenk HU, Bornkamm G (1977) Az akut limfoblasztos leukémiában és leukémiás transzformációban szenvedő gyermekektől származó, EBV-genom-negatív „null” és „T” sejtvonalak jellemzése. International Journal of Cancer. PMID: 68013
3. Schneider U, Schwenk HU (1977) Akut limfoblasztos leukémiában és nem-Hodgkin-limfómában szenvedő gyermekektől, leukémiás transzformációt követően létrehozott „T” és „nem-T” sejtvonalak jellemzése. Haematology and blood transfusion. PMID: 204546
4. Kaplan J, Peterson WD Jr (1976) A T-sejtes limfómához kapcsolódó antigének kimutatása a köldökzsinórvérből származó limfocitákon és a fitohemagglutinin-stimulált blasztokon. Cancer Research. PMID: 1086134
5. Morita S, Tsuchiya S, Fujie H (1996) A sejtfelszíni c-kit-receptorok emberi leukémia-sejtvonalakban és gyermekleukémiában: a c-kit-expresszió szelektív megőrzése megakarioblasztos sejtvonalakon az in vitro tenyésztéshez való alkalmazkodás során. Leukemia. PMID: 8558913
6. Burger R, Hansen-Hagge TE, Drexler HG (1999) A T-sejtes akut limfoblasztos leukémia (T-ALL) sejtvonalak heterogenitása: javaslat az immunfenotípus és a T-sejt-receptor vizsgálatok alapján történő osztályozásra. Leukemia Research. PMID: 9933131
7. Sandberg Y, Verhaaf B, van Gastel-Mol EJ (2007) Jól meghatározott T-sejt-receptor-gén-átrendeződéssel rendelkező emberi T-sejtvonalak a BIOMED-2 multiplex polimeráz láncreakciós csövek kontrolljaként. Leukemia. PMID: 17170727
8. LaGree KA, Lee AT, Stetten G (1988) Az emberi Jurkat (FHCRC-11) sejtvonal ploiditás és sejtméret tekintetében heterogén, és detergensekkel oldható DNS-t bocsát ki. Experimental Hematology. PMID: 3165345
9. Raimondi V, Minuzzo S, Ciminale V (2017) HTLV-1-fertőzött sejtvonalak STR-profilozása. Methods in molecular biology (Clifton, N.J.). PMID: 28357668
10. Uphoff CC, Pommerenke C, Denkmann SA (2019) Emberi sejtvonalak szűrése vírusfertőzések kimutatására RNA-Seq-adatelemzés alkalmazásával. PloS one. PMID: 30629668
11. Barretina J, Caponigro G, Stransky N (2012) A ráksejtvonal-enciklopédia lehetővé teszi a rákellenes gyógyszerekre való érzékenység előrejelző modellezését. Nature. PMID: 22460905
12. Quentmeier H, Pommerenke C, Dirks WG (2019) Az LL-100 panel: 100 sejtvonal a vérrák kutatásához. Scientific Reports. PMID: 31160637
13. Ghandi M, Huang FW, Jané-Valbuena J (2019) A ráksejtvonal-enciklopédia új generációs jellemzése. Nature. PMID: 31068700
14. Lo TC, Barnhill LM, Kim Y (2009) A SHIP1 inaktiválódása a T-sejtes akut limfoblasztos leukémiában mutáció és kiterjedt alternatív szplicing következtében. Leukemia Research. PMID: 19473701
15. Brimmell M, Mendiola R, Mangion J (1998) Az emberi vérképzőszervi rosszindulatú daganatokból származó sejtvonalakban előforduló BAX-gén kereteltolódásos mutációi összefüggésbe hozhatók az apoptózis iránti rezisztenciával és a mikroszatellit-instabilitással. Oncogene. PMID: 9583678
16. Iorio F, Knijnenburg TA, Vis DJ (2016) A rákos megbetegedésekben fellelhető farmakogenomikai kölcsönhatások áttekintése. Cell. PMID: 27397505
17. Leo IR, Aswad L, Stahl M (2022) Gyermekkori akut limfoblasztos leukémia sejtvonalak integrált multi-omikai és gyógyszerreakció-profilozása. Nature Communications. PMID: 35354797
18. Sakai A, Thieblemont C, Wellmann A (1998) A PTEN-gén változásai a limfoid daganatokban. Blood. PMID: 9787181
19. Hosoya N, Hangaishi A, Ogawa S (1998) A hMSH6 gén kereteltolódásos mutációi emberi leukémia sejtvonalakban. Japanese Journal of Cancer Research: Gann. PMID: 9510473
20. Inoue K, Kohno T, Takakura S (2000) Gyakori mikroszatellit-instabilitás és BAX-mutációk a T-sejtes akut limfoblasztos leukémia sejtvonalakban. Leukemia Research. PMID: 10739008
21. Weng AP, Ferrando AA, Lee W (2004) A NOTCH1 gén aktiváló mutációi az emberi T-sejtes akut limfoblasztos leukémiában. Science (New York, N.Y.). PMID: 15472075
22. Cheng J, Haas M (1990) Gyakori mutációk a p53 tumor-szuppresszor génben emberi leukémiás T-sejtvonalakban. Molekuláris és sejtbiológia. PMID: 2144611
23. Abraham RT, Weiss A (2004) A Jurkat T-sejtek és a T-sejt-receptor jelátviteli paradigma kialakulása. Nature Reviews: Immunology. PMID: 15057788
24. Fu Q, Gardner EM, Rockwell CE (2026) A szulforafán nevű növényi vegyület csökkenti a citokinek indukcióját és más korai aktivációs folyamatokat a Jurkat-sejtekben. Journal of dietary supplements. PMID: 42152521
25. Ruan Z, Pan Z (2026) In vivo hatással rendelkező, pirazol-alapú szelektív kovalens ITK-gátlók felfedezése. European Journal of Medicinal Chemistry. PMID: 42224937
26. Wang Z, Yang Y, Wang L (2026) A COPD-ben kialakuló immunszabályozási zavarok: egy három génből álló szignatúra azonosítása és a TCF7 gén funkcionális validálása emberi tüdőszövetben és T-limfocitákban. International Journal of Molecular Sciences. PMID: 42196213
27. Li P, Liu L, Wu Y (2026) A STUB1 által közvetített ubikvitináció szabályozza a Fli-1 stabilitását és a CD4⁺ T-sejtek aktiválódását gyulladás során. Molecular Medicine (Cambridge, Mass.). PMID: 42192504
28. Lin CZ, Zhu ZX, Zhong Q (2026) [A mitokondriális autofágia FADD általi szabályozása Jurkat-sejtekben]. Zhongguo shi yan xue ye xue za zhi. PMID: 42227456
29. Krings KS, Hatzfeld J, Weller S (2026) Az RNS-polimeráz II-t aktiváló CDK9 és CDK12/13 gátlása – a sejtciklusban szerepet játszó CDK-k gátlása nélkül – az rövid élettartamú Bcl-2 fehérjék, az Mcl1 és a Bfl1/A1 expressziójának csökkentése révén indukálja az apoptózist. Cell death & disease. PMID: 42204137
30. Torkamani M, Forghanifard MM, Zarrinpour V (2025) Az LNA-anti-miR-92b, a miR-181b, a TNF-α és a piperin hatásának vizsgálata a génkifejeződésre és a sejtek életképességére Jurkat-sejtekben: következmények az akut limfoblasztos leukémia szempontjából. Galen orvosi folyóirat. PMID: 42038900
31. Bittencourt VB, Schveitzer MC, da Costa RF (2026) Az omega-3 zsírsavak szerepe a gyermekkori akut limfocitás leukémiában: áttekintő tanulmány. Clinical Nutrition ESPEN. PMID: 42107536
32. Kawamura M, Ohnishi H, Guo SX (1999) A p53, p21, p16, p15 és RAS gének változásai a gyermekkori T-sejtes akut limfoblasztos leukémiában. Leukemia Research. PMID: 10071127
33. Siebert R, Willers CP, Schramm A (1995) Az MTS1/p16 és MTS2/p15 gének homozigóta elvesztése limfóma- és limfoblasztos leukémia-sejtvonalakban. British Journal of Haematology. PMID: 8547074
34. Borgonovo Brandter L, Heyman M, Rasool O (1996) A p16INK4/p15INK4B gén inaktiválódása gyakori jelenség a rosszindulatú T-sejtvonalakban. European Journal of Haematology. PMID: 8641406
35. Hassan ZM, Mamand DR, El-Gawly HW (2026) A JAK/STAT3 jelátvitel és a BCL-2-családba tartozó fehérjék eltérő modulációja tetraciklin-analógok hatására leukémia-modellekben. Pharmaceutics. PMID: 42076067
36. Khabiri A, Rastegari B, Rafiei Dehbidi G (2026) Célspecifikus daunorubicin-nanoplatform, amely anti-CD22-ScFv-vel díszített β-ciklodextrin fém-szerves vázszerkezeteken alapul. Therapeutic Delivery. PMID: 42183612
37. Beesley AH, Palmer ML, Ford J (2006) Hitelesség és gyógyszerrezisztencia egy akut limfoblasztos leukémia sejtvonalakból álló panelben. British Journal of Cancer. PMID: 17117183
38. Choudhary C, Kumar C, Gnad F (2009) A lizin-acetiláció fehérjekomplexeket céloz meg, és a főbb sejtfunkciókat együttesen szabályozza. Science (New York, N.Y.). PMID: 19608861
39. Akimov V, Barrio-Hernandez I, Hansen SVF (2018) Az UbiSite-módszer a lizin- és N-terminális ubikvitinációs helyek átfogó feltérképezésére. Nature Structural & Molecular Biology. PMID: 29967540
40. Giansanti P, Aye TT, van den Toorn H (2015) Kiterjesztett, több proteázon alapuló emberi foszfopeptid-atlasz. Cell Reports. PMID: 26074081
41. Geiger T, Wehner A, Schaab C (2012) Tizenegy gyakori sejtvonal összehasonlító proteomikai elemzése azt mutatja, hogy a legtöbb fehérje expressziója mindenütt jelen van, de mértéke változó. Molecular & cellular proteomics : MCP. PMID: 22278370
42. Gonçalves E, Poulos RC, Cai Z (2022) 949 emberi sejtvonalra kiterjedő, rákfajtákra átfogó proteomikai térkép. Cancer Cell. PMID: 35839778
43. Reinke SO, Bayer M, Berger M (2012) Az emberi vérképző sejtvonalakból származó sejtmembránfehérjék N-glikánjainak elemzése különbségeket tár fel azok mintázatában. Biológiai kémia. PMID: 22944676
44. Fu L, Yin K, Xu X (2026) A fehérjék O-GlcNAc-ilációjának szisztematikus számszerűsítése feltárja az emberi sejtekben az N-glikoziláció gátlására adott általános és sejttípus-specifikus válaszokat. Analytical Chemistry. PMID: 42153620
45. Varley KE, Gertz J, Bowling KM (2013) A DNS-metiláció dinamikája különböző emberi sejtvonalakban és szövetekben. Genome Research. PMID: 23325432
46. Yu N, Porter RM, Zhou X (2026) Gépi tanuláson alapuló gyors optikai képalkotás a CAR-T-sejtek jelölésmentes kimutatására teljes vérben. Biosensors. PMID: 42187436
47. Siebrand CJ, Mayeri Z, Brown I (2026) Az Aβ-t célzó SNIPR, synNotch és TRUCK in vitro összehasonlítása az Alzheimer-kórban alkalmazott sejtalapú gyógyszerbejuttatás céljából. bioRxiv: a biológiai tudományok preprint-szerverje. PMID: 42146485
48. Öner A, Nooteboom N, Oosting L (2026) A SUL-138-at tartalmazó új hipotermikus konzerváló készítmény lehetővé teszi a klinikai minőségű CAR-T-sejtek hosszú távú hipotermikus tárolását. Pharmaceutics. PMID: 42076066
49. Ludwig N, Feldmann C, Spoerl S (2026) A kurkumin extracelluláris vezikulákon keresztül történő bejuttatása gátolja a tumor progresszióját egér szájüregi laphámsejtes karcinómában. Cancers. PMID: 42192945
50. Callais NA, Welch S, Rainwater RR (2026) A sejtmentes, normotermikus lép-perfúzió feltárja a szteroid-immunszuppresszió transzkripciós és nem transzkripciós mechanizmusait. bioRxiv: a biológiai tudományok preprint-szerverje. PMID: 42239436