RBL-2H3 sejtek – Az RBL-2H3 jelentősége az allergiás reakciókban és az immunológiai kutatásokban
Az RBL-2H3 sejtvonal egy patkányból származó bazofil leukémia sejtvonal, amelyet immunológiai kutatásokban használnak. A hízósejtek fiziológiájának, viselkedésének és funkcióinak tanulmányozására szolgáló modellrendszerként szolgál. Ezeket a sejteket allergiás reakciók, immunológiai folyamatok, valamint gyógyszervizsgálatok és -fejlesztések tanulmányozására is alkalmazzák.
- Növekedési tápközeg
- Az RBL-2H3 sejtek tenyésztéséhez 10% FBS-t, 2 mM L-glutamint, 2,2 g/L NaHCO3-t és EBSS-sót tartalmazó EMEM táptalajt használnak. A táptalajt hetente 2–3 alkalommal kell cserélni.
- Duplázódási idő
- Az RBL-2H3 hízósejtek duplázódási ideje körülbelül 50–60 óra.
- Növekedési típus
- Az RBL-2H3 adhezív sejtvonal.
- Biológiai biztonsági szint
- BSL-2
- Beszerzési forrás
- Cytion — RBL-2H3 megrendelése
- RBL-2H3 sejtek: eredet és általános jellemzők
- RBL-2H3 sejtek: Tenyésztési információk
- Az RBL-2H3 bazofil sejtvonal előnyei és korlátai
- RBL-2H3 sejtvonal: az immunológiai kutatás egyik alapköve
- RBL-2H3 sejtvonal: Alapvető gyakran ismételt kérdések kutatók számára
- Hivatkozások
- RBL-2H3 sejtvonal a fejlett immunológiai kutatáshoz
- RBL-2H3 sejtek: Kutatási publikációk
- Források az RBL-2H3 sejtvonalhoz: protokollok, videók és egyebek
- Gyakran feltett kérdések
RBL-2H3 sejtek: eredet és általános jellemzők
Mielőtt bazofil sejtvonalat használna kutatásában, ismernie kell annak eredetét és általános jellemzőit. A cikk ezen része tájékoztatást nyújt az RBL-2H3 sejtek alapvető jellemzőiről. Például: Mik az RBL-2H3 hízósejtek? Miért érdemes az RBL-2H3 sejteket használni? Mik azok az RBL-2H3 sejtek a patkány bazofil leukémiában? Milyen az RBL-2H3 sejtek morfológiája? Az RBL-2H3 sejtek halhatatlanok?
- Az RBL-2H3 sejtek bazofil leukémia sejtek, amelyeket 1978-ban a Nemzeti Fogászati Kutatóintézet Immunológiai Laboratóriumában nyertek ki Wistar patkányok bazofil sejtjeiből.
- Az RBL-2H3 sejtek rendelkeznek c-kit receptor-tirozin-kinázzal és hízósejt-proteáz II (RMCP-II) receptorokkal, ami potenciális hízósejt-modellé teszi őket. Ezért – annak ellenére, hogy patkány bazofil sejtekből származnak – általában hízósejteknek nevezik őket [1].
- Aktiválásukkor hisztamint és egyéb mediátorokat szabadítanak fel, és nagy affinitású IgE-receptorokat fejeznek ki.
- Az RBL-2H3 sejtek fibroblaszt-szerű morfológiát mutatnak.
RBL-2H3 sejtek: Tenyésztési információk
Ez a szakasz segít megismerni az RBL-2H3 sejtvonal tenyésztésének néhány kulcsfontosságú szempontját. Megtudhatja: Mennyi az RBL-2H3 sejtek duplázódási ideje? Mekkora az RBL-2H3 sejtek beültetési sűrűsége? Mi az RBL-2H3 sejtkultúra-tenyésztési protokollja? Mi az RBL-2H3 sejtvonal fagyasztó táptalaja?
Az RBL-2H3 sejtek tenyésztésének legfontosabb pontjai
Populációduplázódási idő:
Az RBL-2H3 hízósejtek duplázódási ideje körülbelül 50–60 óra.
Adherens vagy szuszpenziós:
Az RBL-2H3 egy adhezív sejtvonal.
Szubkultivációs arány:
Az RBL-2H3 sejtek esetében az osztási arányt 1:2 és 1:4 között tartják. Az adhezív sejteket magnézium- és kalciummentes 1x PBS oldattal mossák le. Átültetési oldat: Accutase-t adunk hozzá, és a sejteket 10 percig szobahőmérsékleten tartjuk, hogy leváljanak a tenyésztőedény aljáról. Friss táptalajt adunk hozzá, majd a sejteket centrifugáljuk. A leszedett sejteket óvatosan újra szuszpendáljuk friss táptalajban, és átöntjük őket új, növekedési táptalajt tartalmazó lombikokba.
Növekedési tápközeg:
Az RBL-2H3 sejtek tenyésztéséhez 10% FBS-t, 2 mM L-glutamint, 2,2 g/L NaHCO3-t és EBSS-sót tartalmazó EMEM táptalajt használunk. A táptalajt hetente 2–3 alkalommal kell cserélni.
Növekedési körülmények:
Az RBL-2H3 sejteket 37 °C-ra beállított, párásított inkubátorban tenyésztik, amely 5%-os CO₂-forráshoz van csatlakoztatva.
Tárolás:
A sejteket folyékony nitrogén gőzfázisában vagy -150 °C alatti hőmérsékleten elektromos fagyasztóban tárolják a sejtek életképességének hosszú távú megőrzése érdekében.
Fagyasztási eljárás és táptalaj:
Az RBL-2H3 sejtek fagyasztásához CM-1 vagy CM-ACF fagyasztóközeget használnak lassú fagyasztási eljárással. Röviden: ez a módszer percenként 1 °C-os hőmérsékletcsökkenést tesz lehetővé, és megvédi a sejteket a hőmérséklet-sokktól.
Felolvasztási folyamat:
Az RBL-2H3 sejteket előre beállított vízfürdőben (37 °C) körülbelül 60 másodpercig felolvasztják. Ezt követően a sejteket friss tenyészközegbe helyezik és centrifugálják. Ez a lépés elengedhetetlen a fagyasztóközeg összetevőinek eltávolításához. Ezt követően a sejtpelletet újra szuszpendálják egy növekedési tápközegben, majd a sejteket egy lombikba adagolják tenyésztés céljából.
Biológiai biztonsági szint:
Az RBL-2H3 sejteket 1. biológiai biztonsági szintű laboratóriumokban kell tartani.
Közzététel: 2023 | Utolsó felülvizsgálat: 2026. május
Az RBL-2H3 bazofil sejtvonal előnyei és korlátai
Az RBL-2H3 sejteket széles körben használják az immunológiai kutatásokban. Ez a szakasz összefoglalja a sejtvonal főbb előnyeit és korlátait.
Előnyök
- Könnyen tenyészthető: Az RBL-2H3 sejtek laboratóriumi környezetben könnyen tenyészthetők és fenntarthatók. Ez elősegíti a költséghatékony és reprodukálható kísérletezést, így népszerű választásnak számítanak az immunológiai kezdeti vizsgálatokhoz.
Korlátai
- Nem emberi eredet: Mivel patkány bazofil sejtekből származnak, az RBL-2H3 sejtek nem feltétlenül utánozzák pontosan az emberi biológiai folyamatokat, ami korlátozhatja alkalmazhatóságukat az emberre vonatkozó kutatásokban. Ezért az eredmények emberi rendszerekre való kivetítésekor az adatok óvatos értelmezésére van szükség.
- Egyszerűsített hízósejt-modell: Bár ezek a sejtek alapvető modellt nyújtanak a hízósejtek funkcióinak tanulmányozásához, nem tükrözik teljes mértékben a hízósejtek emberi immunrendszeren belüli kölcsönhatásainak összetett természetét. Következésképpen előfordulhat, hogy nem modellezik megfelelően a hízósejtek sokrétű szerepét az immunválaszokban vagy a betegségek in vivo körülményei között.
RBL-2H3 sejtvonal: az immunológiai kutatás egyik sarokköve
A bazofilek és hízósejtek kutatása az RBL-2H3 sejtvonal felhasználásával
A Rattus norvegicusból származó RBL-2H3 sejtvonal kulcsfontosságú modellként szolgál a bazofilek és a hízósejtek biológiájának tanulmányozásához. Ezek a patkány hízósejtek alapvető betekintést nyújtanak a hízósejtek mediátorainak felszabadulásába, ami elengedhetetlen az olyan allergiás állapotok megértéséhez, mint például az allergiás nátha. Ezeken a sejteken keresztül a kutatók feltárják a sejtreceptorok dinamikáját és az immunológiai szinapszisok kialakulását, amelyek központi szerepet játszanak az immunrendszer allergénekre adott válaszában. Egy 2019-ben publikált érdekes tanulmány az RBL-2H3 sejtvonalat felhasználva vizsgálta a Qingkailing-injekció által kiváltott pszeudoallergiás reakciók mögötti mechanizmusokat. A tanulmány megállapította, hogy a PI3K-RAC1 jelátviteli kaszkád részben kiváltja ezt az allergiás reakciót a sejtekben [2].
Az immunológiai szinapszisok dinamikája az allergiakutatásban
Az immunológiai kutatásokban széles körben alkalmazott RBL-2H3 sejtek különösen hatékonyak az immunológiai szinapszisok dinamikájának vizsgálatában. Ez segít az immunrendszer kommunikációs folyamatainak feltárásában, és alkalmazható mind a perifériás vérben, mind a peritoneális hízósejtek tanulmányozásában. Az ilyen kutatások elengedhetetlenek az immunválasz átfogó megértéséhez mind szisztémás, mind lokalizált kontextusban.
Gyógyszerszűrés és toxicitási vizsgálatok
A gyógyszerszűrés és -vizsgálat során kihasználják az RBL-sejtek különböző ingerekre adott reakcióképességét, ideértve annak vizsgálatát is, hogy a H₂O₂ hogyan gátolja az IgE-közvetített válaszokat. Ezek a sejtek alapvető szerepet játszanak olyan betegségek kezelésének fejlesztésében, mint a streptococcusos fertőzések, ahol a mitis csoportba tartozó streptococcusok gátolják a hízósejtek aktiválódását. Ezen túlmenően a kutatók ezt az RBL 2H3 mc modellt felhasználva értékelik különböző anyagok – köztük vegyi anyagok, gyógyszerek és nanorészecskék – toxikus hatásait. Például egy közelmúltbeli (2022-es) tanulmány a polisztirol mikroműanyagok RBL-2H3 sejtekre gyakorolt citotoxicitását értékelte. Megállapították, hogy a mikroműanyagok károsítják az RBL-2H3 sejtek organelláit és elősegítik a sejtek elhalását [3]. Egy másik, 2021-es tanulmány az RBL-2H3 mc modellt felhasználva értékelte a neferin nevű természetes anyag antiallergén és gyulladáscsökkentő hatását. A tanulmány kimutatta, hogy a vegyület jó antiallergén és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik [4].
Fejlett módszerek az immunológiai mérésekben
Az RBL-2H3 sejtekből származó következetes és mérhető mediátor-felszabadulás ideális feltételeket teremt a kényelmes fluorimetriás vizsgálatokhoz, elősegítve a betegségek tanulmányozásához és a terápiás szerek értékeléséhez elengedhetetlen precíz és pontos méréseket.
A Rattus norvegicusból származó RBL-2H3 sejtvonal felbecsülhetetlen értékű eszköz mind az immunológia alap-, mind az alkalmazott kutatásában. Kiváló lehetőségeket kínál az immunológiai betegségekkel kapcsolatos ismereteink bővítésére és kezelésük fejlesztésére.
RBL-2H3 sejtvonal a fejlett immunológiai kutatásokhoz
RBL-2H3 sejtek: Kutatási publikációk
Az alábbiakban bemutatunk néhány érdekes kutatási publikációt, amelyek az RBL-2H3 hízósejteket tárgyalják:
A narirutin gátló hatása az RBL-2H3 sejtek degranulációjára
Ez a kutatási cikk az Immunopharmacology and Immunotoxicology (2021) folyóiratban jelent meg. A tanulmány szerint a narirutin nevű természetes vegyület gátló hatást gyakorol az RBL-2H3 sejtek degranulációjára az NF-κB, a MAPK és a tirozin-kináz jelátviteli út szabályozása révén.
Az International Journal of Molecular Sciences (2020) folyóiratban megjelent kutatás szerint az apigenin jelentősen gátolja az RBL-2H3 és a RAW264.7 sejtek allergiás és gyulladásos reakcióit. Ezért potenciális szerként szolgálhat az immunrendszerrel kapcsolatos betegségek leküzdésében.
Az International Journal of Molecular Sciences (2021) folyóiratban megjelent kutatási cikk egy természetes anyag, a szaponarin antiallergikus és gyulladáscsökkentő hatásait értékelte különböző sejtvonalak, köztük az RBL-2H3 segítségével.
Az Evidence-Based Complementary and Alternative Medicine (2014) folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy a Benchalokawichian kivonatai és egyes hatóanyagai potenciális gátló hatást gyakorolnak az RBL-2H3 sejtekből történő β-hexosaminidáz felszabadulására.
Ezt a tanulmányt 2018-ban publikálták az International Journal of Biological Macromolecules című folyóiratban. A tanulmány megállapította, hogy a Spirulina maxima nevű természetes termék gátolja az RBL 2H3 degranulációját azáltal, hogy megakadályozza a MAPK-k és az AKT foszforilációját.
Források az RBL-2H3 sejtvonalhoz: protokollok, videók és egyéb anyagok
Az RBL-2H3 egy széles körben használt hízósejt-vonal. Az RBL-2H3 tenyésztési és transzfekciós protokolljait lefedő elérhető forrásokat itt soroljuk fel:
- RBL-2H3 hízósejt-modell: Ez a kutatási cikk az RBL-2H3-kultúrák fenntartására és az RBL-2H3 transzfekciójára vonatkozó protokollokat tartalmazza.
Íme néhány forrás, amely elmagyarázza az RBL-2H3 sejtkultúra-protokollt:
- RBL-2H3 sejtek: Ez a weboldal hasznos segítséget nyújt az RBL-2H3 sejtvonal sejtkultúra-protokolljainak elsajátításához. Ezenkívül információkat tartalmaz az RBL-2H3 sejtkultúra-táptalajokról és a tenyésztési feltételekről is.
RBL-2H3 sejtvonal: A kutatók számára elengedhetetlenül fontos gyakran feltett kérdések
Hivatkozások
- Passante, E. és N. Frankish, Az RBL-2H3 sejtvonal: eredete és alkalmassága hízósejt-modellként. Inflamm Res, 2009. 58(11): 737–45. o.
- Li, Q. és munkatársai, A Qingkailing injekció által kiváltott pszeudoallergiás reakció, amely részben a PI3K-Rac1 jelátviteli útvonalon keresztül alakul ki az RBL-2H3 sejtekben. Toxicology Research, 2019. 8(3): 353–360. o.
- Liu, L. és munkatársai: A polisztirol mikro- (nano-) műanyagok károsítják az RBL-2H3 sejtek organelláit, és elősegítik a MOAP-1 által kiváltott apoptózist. Journal of Hazardous Materials, 2022. 438: 129550. o.
- Chiu, K.-M. és munkatársai: A neferin antiallergén és gyulladáscsökkentő hatása az RBL-2H3 sejtekre. International Journal of Molecular Sciences, 2021. 22(20): 10994. o.
